Település:
Budapest, 3. kerület

Létrehozva:
2021-12-31 23:44:54


Óbuda-Békásmegyer


Budapest III. kerülete Budapesten a Duna nyugati partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja.Képen a Flórián tér.

Budapest III. kerülete

Budapest III. kerülete
A városháza
A városháza
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete címere
Budapest III. kerülete zászlaja
Budapest III. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Óbuda-Békásmegyer
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy
Aquincum
Békásmegyer
Csillaghegy
Csúcshegy
Harsánylejtő
Hármashatárhegy
Kaszásdűlő
Mocsárosdűlő
Óbuda
Óbuda hegyvidéke
Óbudaisziget
Rómaifürdő
Solymárvölgy
Újlak (egy része)[1]
Alapítás ideje 1873. november 17.
Irányítószám 1031 – 1039
   
Polgármester Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)[2]
Népesség
Teljes népesség 130 560 fő (2019. jan. 1.)[3] +/-
Rangsorban 2.
Népsűrűség 3174 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,7 km²
Elhelyezkedése
Budapest III. kerülete (Budapest III. kerülete)
Budapest III. kerülete
Budapest III. kerülete
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 02′Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 02′térkép ▼
Budapest III. kerülete weboldala
 

Budapest  Budapest III. kerülete Budapesten a Duna nyugati partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja III. kerülete Budapesten a Duna nyugati partján, a budai oldalon fekvő kerület. A kerületi önkormányzat az Óbuda-Békásmegyer nevet használja

Fekvése

Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.

Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.

A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.

A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek (pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér).

 

Története

A mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu az 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik volt, amelyet 1326-ban neveztek át Póföldének.
Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Óbudai-szigeten a római helytartónak is volt palotája.A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.

Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nemigen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna-menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a település hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A 18. századi mezővárost – az 1738–39-es pestisjárvány áldozatainak pótlására – nagyobbrészt betelepített dunai svábok lakták, akiknek jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy Dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872–73-ban. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.

A Szentendrei úton a mai Auchan áruház helyén 1964-ben kezdett el termelni a főváros első házgyára. A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1968-1976 között tartott Óbuda központjában, 1971-1983 között Békásmegyeren a két nagy panelházas lakótelep kialakítása, amely mindkét városrész arculatát alapjaiban változtatta meg.A nyolcvanas években a Pók utcában és a Kaszásdűlőn is épültek telepek. 1977-től Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt 1990 júniusáig. (Néhány hónappal a tanácsok megszűnését megelőzően nyugdíjba vonult.)

A kerület polgármestere 1990 és 2006 között Tarlós István volt, akit első ízben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (Fidesz–KDNP) lett. Bús 2019-ben megbukott, a baloldali összefogás jelöltje, Kiss László lett a kerület vezetője.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását,megszűnt:

Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és Törökkő,

lett helyettük Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda hegyvidéke, valamint megszűnt Filatorigát városrészi mivolta is. Egy nagymértékű ingatlanberuházás nyomán egy új városrész is született a Csúcshegy és a Testvérhegy között; Harsánylejtő, ami korábban teljesen beépítetlen volt. Ezeken kívül szinte az összes városrész kiterjedése megváltozott.

Forrás: Wikipédia.org

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »